Súlyos betegség után, 79 évesen elhunyt ifj. Sánta Ferenc, Kossuth-nagydíjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Nemzet Művésze, aki alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak és számos művészeti elismerést szerzett – közölte családja az MTI-vel.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleménye szerint ifj. Sánta Ferenc 1945. március 2-án született Kaposváron. Zenei pályáját a Kaposvári Zeneiskolában kezdte, majd a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolában és végül a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait, ahol 1969-ben hegedűművészi és tanári diplomát szerzett.
A cigányzene nagykövete
Első népi zenekarát 1973-ban alapította, és hamarosan elismert prímássá vált. Az Operaház zenekarának tagja volt, és 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarban is játszott. Európa számos országába meghívták, fellépett az Egyesült Államokban, Japánban és Ausztráliában is.
„A cigányzene klasszikus darabjai mellett olyan neves szerzők műveit is előadta, mint Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla” – emlékezett meg róla az MTI közleménye.
A 100 Tagú Cigányzenekar alapító tagja
A magyar cigányzene ikonikus képviselőjeként ifj. Sánta Ferenc a 100 Tagú Cigányzenekar alapító tagja volt, és az 1990-es évek közepén létrejött Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása lett. Műfajában úttörő módon dolgozott fel magyar nóta- és csárdászenéket, és tanítványai közül sokan váltak sikeres zenésszé.
Ifj. Sánta Ferenc az évtizedek során számos elismerésben részesült. 1981-ben a Magyar Televízió nívódíját, 1982-ben és 2004-ben a Magyar Rádió nívódíját kapta meg. EMeRTon-díjban 1998-ban részesült, és 2002-ben elnyerte a Liszt Ferenc-díjat, majd 2007-ben a Kossuth-díjat is. A Prima Primissima díjat 2009-ben kapta meg, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze lett.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint ifj. Sánta Ferencet saját halottjának tekinti
Forrás: MTI
