- A ’90-es években Mozart műveit Amerikában a térbeli tájékozódás javítására, Angliában pedig az epilepsziás rohamok enyhítésére használták.
- Az ókori görögök fuvolán játszottak, mert hittek abban, hogy a dallamok gyógyíthatják a mániás depressziót. (Ha ezt Amy Winehouse tudta volna…!)
- Az agyunknak mindössze 100-300 ezredmásodpercre van szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy ismerős dallamot, legyen szó egy JLo-számról vagy egy Metallica-dalról.
- A nők sokkal jobban emlékeznek olyan dolgokra, melyet mély férfihang mondott vagy mutatott be nekik.
- Ha felvételről halljuk vissza a hangunkat, megdöbbenünk, hogy milyen ismeretlenül cseng. A középfülben található 3 hallócsontocska – a kalapács, üllő és kengyel – felelős azért, hogy másként halljuk önmagunkat, mint ahogyan mások hallanak. Mikor beszélünk, a hallócsontocskák jobban rezegnek, és mivel a szánk közel van a fülünkhöz, és „belülről” is halljuk a hangunkat, önmagunkat is mindig hangosabban és mélyebbnek halljuk. Felvételről viszont egy magasabb hangot hallunk vissza annál, mint amit beszéd közben érzékelünk.
- A Microsoft székhelyén (Washington) található szobából a világ minden zaját kizárták, a benne keletkező hangok pedig elvesznek. Ez a világ legcsendesebb helyisége. Ha elég sokáig vagyunk bent, elkezdjük hallani a szívverésünket, a fülcsengés fülsiketítővé válik, és amikor mozgunk, csontjaink csikorognak. Végül elveszítjük az egyensúlyunkat, mivel a visszhang teljes hiánya megzavarja a térérzékelésünket. Érdekes, hogy az ADHD-val élők és a hiperérzékeny személyek általában megnyugtatónak és békésnek találják a csendeskamrát.
- Dimas Kudajbergenov kazah énekesnek a Földön a legnagyobb hangterjedelme: 6 oktávos!
Ha érdekesnek találtad a cikket, további érdekességeket olvashatsz itt és itt!
cover: Val Burger/Pexels
